2011. december 17., szombat

...és megint Liv Ulmann

Kicsit összecseng a két könyv: a korábban olvasott Választások, és a most befejezett Változások. Így utólag azt gondolom, hogy a Változásokkal érdemes kezdeni - ez inkább életrajzi jellegű, míg a Választások egyszerre van az íráskori jelenben és tekintget vissza a múltba, mindez pedig élete egyik kiemelkedő szakasza köré fűzve, amikor az UNICEF képviseletében Liv nyakába vette a világot.
Ír gyermekkoráról, sokszor összeköti lánya, Linn életét a saját kiskori élményeivel. Sokat ír Ingmar Bergmanról, szerelmükről, annak utóéletéről, a közös forgatásokról. Ír színházi próbáiról, főleg Ibsen Nórájáról. Ír hollywoodi tapasztalatairól. És mindezeket sokszor úgy említi, mint azok a dolgok, melyeket ahelyett tesz, hogy a lányával lenne; mint azok a dolgok, melyek elrabolják idejét - de amikről nem mondhat le mégsem, mert tudja, hogy ha nem követné az álmait, a késztetéseit, akkor nem lenne az az ember, aki; és akkor nem tudna jó anyja lenni Linn-nek. Így marad az örökös bűntudat.
Ezt is szerettem olvasni, mint a Választásokat! Nagyon barátságos és őszinte hangnemben ír; keverednek itt is a leíró részek, a naplószeletek és a filmszerű jelenetek.
Nagy kedvet kaptam elolvasni a Nórát, Liv-ről életrajzi regényt, és Linn-től is tervezek olvasmányt 2012-re.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése